A község orvosa jött át a plébániára. Leánya Szegeden van a kollégiumban, ő nem hagyhatja el a falut, elmennék-e érte? Bár kijárási tilalom volt, nekivágtam az útnak kismotoromon Szegedre. A városban motorommal lassan haladtam befele, mert az út nagy részét szovjet tankok foglalták el. Döbbenetes és igen félelmet keltő volt e látvány. Közben újra meg újra eszembe jutott, hogy kijárási tilalom van, bármikor leállíthatnak és engedély nélkül közlekedve, becsuknak. Végre elértem a kollégiumot, felpakoltam a kislányt és indultunk haza. Baj nem történt, de félelmes látvány volt e nagy fém erődök serege. Ez után még inkább csodáltam a pesti srácokról szóló híreket, nem féltek 1-1 benzines üveggel tönkretenni egyet-egyet e tankokból.

Pár nap múlva szomorú hírek is érkeztek. A szomszédos plébánián, a domaszéki plébános, ha igaz, beszédében elmondta, Pesten mi mindet tettek, itt még semmi sem történt. Tudni kell, hogy akkor alakították ki a tanyavilág központját. Ők nem oda akarták a falut, ahova akkor a tanácsházat építették, hanem a templom mellé, 2 km-rel közelebb Szegedhez. Az emberek felgyújtották a tanácsházat, hogy majd a másik helyen, a meglevő templom mellett építik fel. Nem sok idő kellett, a plébános igen hosszú időre kipróbálta az akkori börtönöket, megfelelő előkészítéssel. Nagy kihallgatások voltak, ahova kit beidéztek, kit a szokásos „fekete kocsin” vittek. Pár év múlva ott voltam plébánosi munkát végezve köztük. Jó páran még idejüket töltötték, mások a „barátságos” kihallgatások élményét mondták el. Félelemkeltés helyett itt igazi gyűlöletet vívtak ki a hatalom emberei maguknak. Ez a nép a TSz. szervezésnél is ellenállt, nem állt be a hatalom „önkéntes” jármába. Volt olyan iskolám, ahol 75-80%-os hittanbeíratás volt 1960-63-ban!

Vagy Dr. Perbíró József professzor, akit diákjai rajongva szerettek, megtették a szabad Szeged „polgármesterévé”. Tárgyalásaival, okos beszédeivel megmentette a várost a nagy véráldozatoktól. Jutalmul évtizedes börtönt kapott s kijövet sem lehetett igazán tudásának megfelelő ember számba venni. Jó pár éve vagyok Szegeden, csak egyszer hallottam az 56-os hősök között emlegetni. Pedig sokat tett e városért a legnehezebb időkben és kegyetlen ítéletet kapott bölcsességéért.