Aktuális : Kínos incidensek a megemlékezések első napján |
Kínos incidensek a megemlékezések első napján
2005.10.24. 19:19
Kisebb incidens kísérte a forradalom lángjának ünnepi fellobbanását a Kossuth téren, ahol szórványos bekiabálások fogadták az eseményen megjelenő Gyurcsány Ferencet. Néhányan transzparenseket emeltek a magasba, őket azonban biztonsági emberek nem engedték a miniszterelnök közelébe. Az 1956-os központi rendezvények részeként előzőleg a BME aulájában tisztelegtek a forradalom emléke előtt a jelenlévők, akiknek egy része tapssal, füttyszóval és bekiabálásokkal fogadta Bozóki András beszédét, és kipfújolta az ott koszorúzó Kóka Jánost is.
Nem sokkal szombat este fél nyolc előtt fellobbant a forradalom lángja a Kossuth téren, ahová a Bem József térről vonultak át a hagyományos fáklyás menet részvevői. Az esemény nem maradt el kisebb indidens nélkül: néhányan transzparensekkel és bekiabálással fogadták az eseményen megjelenő Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Végül biztonsági emberek megakadályozták, hogy a 10-15 nyugdíjaskorú ne jusson a kordonon belülre, az évfordulós ünnepség egyik hivatalos helyszínére.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 49. évfordulójának előestéjén a Műegyetemtől csaknem ezerötszázan indultak el a forradalmi események következő helyszínére, a Bem térre, ahol sor került a fiatalok megemlékezésére. Itt az SZDSZ nevében koszorúzókat fütyülték ki a Hír Televízió beszámolója szerint. A fiatalok nemzeti színű zászlókkal, az Erzsébet-, illetve a Lánchídtól pedig fáklyákkal vonultak, a menetet négy korabeli Csepel teherautó vezette.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) aulájában előzőleg a forradalmi eseményeket elindító egyetemi ifjúság emléke előtt tisztelegtek a jelenlévők. A visszemlékezést Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke nyitotta meg rövid beszédével, amelyet Molnár Károly rektor szintén rövid köszöntője követett. Ezután kezdett bele ünnepi beszédébe Bozóki András, aki kiemelte, hogy 1956 öröksége mindenkié, aki azt valamiért magának érezheti. 1956-ban a magyarok nem csupán egy önkényuralmi kormány ellen lázadtak fel, hanem az egész, hazug világrend ellen - tette hozzá a kulturális miniszter, aki elmondta: a fiatal tüntetők azért indultak utcára a Műegyetemről, mert nem tudták elviselni, hogy a hatalmi önkény irányítsa életüket. Bozóki András beszédét a jelenlevők egy része „kitapsolta” nemtetszésének hangot adva. „Hagyd abba!” „Elég!” - lehetett hallani a tömegből, a kultuszminiszter azonban ennek ellenére végig mondta beszédét.
A műegyetemi megemlékezés a hősi halottak emléktáblájának megkoszorúzásával zárult, koszorút helyezett el a táblánál többek között Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, Bozóki András kulturális miniszter és Kóka János gazdasági miniszter, akinek jelenléte ellen szintén füttyszóval és és közbekiabálással tiltakoztak az ünneplők.
Október 23-ának nagy üzenete a jövő számára, hogy a magyar nemzet lélekből és nem anyagiakból él – mondta korábban Boross Péter, volt miniszterelnök megemlékező beszédében a budapesti Stefánia Palotában. Hozzátette: a magyar történelembe osztott szabadságvágy csodákra képes. A volt miniszterelnök szerint még egy parancsnak eleget kell tenni, magyarázatot kell adni, mert szerinte két generáció nőtt fel úgy, hogy október 23-át illetően rossz magyarázatot kapott. Úgy vélte, láttatni kell az utat, hogy mi vezetett el 1956-ig. Boross Péter úgy fogalmazott, azután, hogy az emberirtó folyamatban mindent szétdúltak, felszámolták a társadalmi élet összes műhelyét, akkor a rémületben tartott országban mégis történt a lelekben valami, amire nem lehet logikai magyarázatot adni. A volt kormányfő hangsúlyozta: érvényesült az ezeréves Szent István-i parancs, megmaradni mindenáron. Az áldozatok nem voltak hiábavalóak, mert a nemzeti önérzet táplálkozni fog abból, ami Magyarországon történt 49 éve, amire nincs példa – tette hozzá Boross Péter.
Az ünnepi beszéd után emlékérmeket adományozott a politikai üldözöttek szervezeteinek Sólyom László köztársasági elnök, majd Sinkovics Gyula, az 56-os Szövetség országos elnöke nyújtotta át az évente odaítélt 56-os történelmi lyukas selyemzászlót és az azt kísérő oklevelet azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a szervezet megítélése szerint sokat tettek a közélet tisztasága és a környezeti kultúra érdekében. A legnagyobb taps Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét fogadta, amikor átvette városa elismerését. Mellette Veszprém megye, Miskolc, Zalaegerszeg, a vajdasági Magyarkanizsa, továbbá Nagyigmánd, Zamárdi, Jánoshida és Nagynyárád önkormányzata részesült az elismerésben. A szövetség arra kéri az ország önkormányzatait, hogy 2006-ban, a forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából minél több utcát, teret, intézményt nevezzenek el hiteles 56-os mártírokról.
A Fidesz alelnöke párhuzamot vont 2005 és 1956 között
Bár az országot ma nem tartják megszállás alatt, az elmúlt három évben az emberek elveszítették bizalmukat, nem csak a kormányban, hanem lassan magukban is - mondta Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke szombaton Hernádnémetiben, az 1956-os hősök emlékére állított kopjafája avatásán. „A helyzet ma is sok tekintetben hasonló", mint amilyen 1956-ban volt, 2002-ben Magyarország nemcsak önbizalommal, hanem Európa kapuján való belépéshez elengedhetetlen munkakedvvel és hittel volt felvértezve, ma már ez nincs így - fogalmazott a Fidesz alelnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen.
Pelczné Gáll Ildikó szerint 1956 eseményei nem rendezetlen érzelmek kitörésének sorozata volt, hanem egy tudatos és megtervezett eseménysor arra, hogy a kitűzött célok teljesüljenek. Az, hogy véres események sorozatává vált, azoknak „köszönhető", akik hazájuk ellen fordultak, a szovjet hatalom felsőségében bízva, annak szolgálójaként tűzparancsot adtak ki saját népükre. Nekünk hátra maradóknak a feladatunk, hogy ezzel a kettősséggel megbirkózzunk, a tűzparancsot kiadóknak pedig az, hogy örökre távozzanak történelmünkből és a jövőnk formálásából" - fogalmazott a politikus.
A szavak nem elégségesek ahhoz, ami történt és ami történik ezzel a néppel – egyebek között erről is beszélt Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke Nyírbátorban. a Fidesz és a Jobbik Polgári Kör által közösen szervezett, az 1956-os forradalom előtt tisztelgő emlékünnepségen. A politikus szerint „hatvan éve alattomos, mocskos kis háború folyik ez ellen a nép ellen”. Az ország jelenlegi vezetésének az a célja, hogy tulajdontalanná, kiszolgáltatottá tegyen bennünket, hogy könnyebb legyen uralkodni rajtunk – tette hozzá.
Az MDF Pécsett emlékezett, a KDNP és a Kisgazda Polgári Egyesület közös rendezvényt tartott
Az 1956-os forradalom és az áldozatok méltóságát visszaadó törvények meghozatalát méltatta a Magyar Demokrata Fórum elnöke Pécsett. Dávid Ibolya az MDF megyei szervezete által rendezett konferencián elmondta: főhajtás és tisztelet volt '56-előtt azoknak a jogszabályoknak az elfogadása, amelyek biztosították az egykor elítéltek nyugdíját, szociális segélyezését, valamint elismerő emlékplakettek, emlékérmek szabályozását. Közösen emlékezett az 1956-os forradalomra a Kisgazda Polgári Egyesület és a Kereszténydemokrata Néppárt. Budapesten az egykori kisgazda politikus, Kovács Béla szobránál Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, fideszes parlamenti képviselő arról beszélt, hogy 1848-hoz és 1956-hoz hasonlóan ma is a nemzeti szuverenitás megteremtése a cél - jelenti a Magyar Rádió.
Hiller: meg kell teremtenünk október 23-a ünnepi kultúráját
Meg kell teremtenünk október 23-a ünnepének új kultúráját, mert nem a búslakodás, mert nem a gyász, hanem bátor fiatalok tiszteletéről szól ez a nap - jelentette ki Hiller István, az MSZP elnöke szombaton, az 1956-os forradalom előestéjén Nagy Imre szülővárosában, Kaposváron. Október 23-a az ifjakról, a szabadság akarásának és a szabadság szeretetének merész képviselőiről szól. Rájuk emlékezve jókedvűen ünneplünk, köszöntjük az októberi ifjakat és a forradalom vezéralakját, Nagy Imrét - tette hozzá a szocialista pártelnök.
(Forrás: fideszfrakcio.hu, Info Rádió, MNO, MTV, teletext.hu)
|