A most távozott II. János Pált az egyház megújítójaként, a modern kor problémái iránt fogékony vallási vezetőként ünnepelték, aki képes volt erkölcsi normáinak és a katolikus vallás tanításainak megfelelő válaszokat adni az új kérdésekre. A kor eszközeit, a tömegkommunikációt, az utazási lehetőségeket kihasználva mindenkihez eljutva személyesen hirdette gondolatait.

Uralkodás alatt több mint 130 országban járt, Magyarországon két alkalommal is. Munkatársai kiszámolták: a közel három évtized alatt háromszor tette meg a Föld és a Hold közti távolságot. A fáradhatatlanul utazó Szentatya minden nemzethez a saját nyelvén tudott szólni.

II. János Pál több boldogot és szentet adott egyházának, mint elődei többszáz év alatt összesen: több mint 1300 boldogot és 470 szentet. Boldoggá avatta többek közt Apor Vilmos püspököt, Batthyány-Strattman Lászlót, a „szegények orvosát”, Nagy Lajos lányát, Hedviget és IV. Béla lányát, Árpádházi Kingát, illetve a kassai vértanúkat.

II. János Pál a különböző egyházak közötti megbékéléséért is igen jelentős erőfeszítéseket tett. Tiszta szándéka, tekintélye, karizmája sok eredményt hozott abban a tekintetben, hogy a mások megértése iránti igény az egyházak között felerősödött. Jól mutatta ezt, hogy betegségének hírére zsidó és muzulmán vallási vezetők is imádkoztak érte.

II. János Pál életének főbb állomásai:

– 1920. május 18-án született Wadowicében, Lengyelországban.

– 1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetem bölcsészkarára, ahol lengyel irodalmat és filozófiát tanult. 1942-ben felvételét kérte az érseki szemináriumba, s 1946. november 1-jén pappá szentelték.

– Rövid római tanulás után hazatért Lengyelországba, ahol elismerték az Olaszországban szerzett doktorátusát, és 1954-ben kinevezték a Lublini Egyetem etikaprofesszorává.

– 1958. július 4-én XII. Piusz pápa címzetes püspökké, a krakkói metropolita segédpüspökévé nevezte ki.

– 1962-ben káptalani helynöknek nevezték ki, így tagja lett az októberben a II. Vatikáni Zsinatra utazó lengyel küldöttségnek. Az ott végzett munkával felhívta magára a figyelmet, így VI. Pál pápa 1964. január 13-án őt tette meg Krakkó érsek-metropolitájává.

– A zsinat 1964-ben zajló harmadik ülésszakán megjelent a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció, amelynek megalkotásában Karol Wojtyla is részt vett. Ez a dokumentum az egyház nagyvilágban való részvételével foglalkozott. Ezt a szöveget követve alakította ki később pápaként az egyház működését.

– VI. Pál pápa 1967. június 26-án bíborossá kreálta.

– 1978. október 22-én pápává avatták.

– 1979. június 2–10. között zarándokútra ment Lengyelországba.

– 1981. május 13-án a Szent Péter téren Mehmet Ali Agca török terrorista háromszor rálőtt. A Gemelli klinikán megoperálták a pápát, ám egészsége a támadást követően igen törékennyé vált.

– 1981. szeptember 15-én megjelent a Laborem exercens kezdetű szociális enciklika. Ebben a pápa elítéli a kapitalizmust, s egyben szigorú bírálattal illeti a szocializmust is. XIII. Leó pápa híres enciklikájának, a Rerum novarumnak századik évfordulóján jelent meg a Centesimus annus, amely 1991. május 15-én kijelentette, csődöt mondott a megvalósult szocializmus.

– 1991. augusztus 16-án a pápa megérkezett Budapestre. Az ötnapos út során a szentatya misét mondott Budapesten, Pécsett, Szombathelyen és Esztergomban. A máriapócsi görög katolikus kegyhelyen bizánci rítus szerint tartott szertartást, a debreceni református Nagytemplomban pedig ökumenikus imádságot tartott a protestáns felekezetek vezetőivel. Később még egy alkalommal látogatott el hazánkba II. János Pál.

– 1995. március 25-én írta alá az Evangelium vitae kezdetű enciklikát, amelyben elítéli az abortuszt és az eutanáziát.

– 1998. március 16-án adták ki az Emlékezzünk: megfontolások a Soahról című írást, amelyben a keresztények a holokauszttal kapcsolatos tevékenységét vizsgálja, s hitet tesz a zsidók kiirtása ellen. A közeledés jeleként október 11-én szentté avatta Edith Stein zsidó származású apácát.

– 2002-ben ellátogatott Jordániába, békejobbot nyújtva az iszlám híveknek.

Forrás: MNO, Magyar Rádió, Hír Televízió, Duna Televízió, hvg.hu, uno.hu